KÖNYV-E.hu az Ön ingyenes elektronikus KÖNYV-E !
|
|
|---|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 Nádasdy Ferenc gróf (1625-1671) Vas, majd Zala és Sopron vármegyék főispánja, 1664-től országbíró. Az ország egyik leggazdagabb főura, a tudomány és a művészet pártfogója. Nevéhez fűződik a magyar vezérek és királyok
egészalakos portrésorozata, a Mausoleum potentissimorum ac gloriosissimorum Regni Apostolici Regum et primorum militantis Ungariae Ducum [Magyarország hatalmas és dicső királyainak emlékeztető koporsóépülete] címmel 1664-ben Nürnbergben kiadott metszetsorozat megjelentetése. A magyar királyok ábrázolásait latin- és németnyelvű leírás egészíti ki.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Pelzo - Szent Imre emlékezetének
templomában
Alcím: Vadkert felöl
félúton
"Tíz évvel ezelőtt egy pályázati felhívásra, melyet végül mégsem írtak ki, született meg az Elszakított remények c. regényem, melyet Trianon gyalázatának emlékére írtam. Mint nagyon sok magyar embert, engem is régóta foglalkoztatott ez a téma. Nem tudtam és soha nem is tudok belenyugodni a szörnyő igazságtalanságba, amely 90 esztendővel ezelőtt történt országunkkal. Látva, hogy napjainkban milyen kevesen vannak tisztában a minket, magyarokat a világhatalmak részéről ért igazságtalan eljárással, és azt is, hogy sokakat mennyire nem érdekel, sőt terhére van ez a téma, jutottam arra az elhatározásra, hogy egy megható történet keretében emlékezzek meg történelmünk ezen időszakáról..." - írja Lévay Mária a könyv előszavában.
Sylvester János készítette el az első teljes terjedelmű és egyben korszerű, tudományos kritikát kiálló Újtestamentum (Újszövetség) fordítást, amely hazai nyomdában készült 1541-ben, és ez nyomda
már 1537 óta müködött Újsziget-en (ma Sárvár-hoz tartozik), melynek nyomdászmestere Abádi Benedek volt.
Arany László 1844-ben született, Arany János gyermekeként. Székelyföldön gyűjtött népmeséit 1862-ben adta ki Eredeti népmesék címen. Az Arany László népmese-gyűjteményéből harcmincegy mesét tartalmazó
kitűnő válogatást olvashatunk itt, többsége kedvenc és ismert darab (A kiskakas gyémánt
félkrajcárja, Babszem Jankó, A kis gömböc, A kis ködmöm, A
szomorú királykisasszony, A kóró és a kismadár, Fehérlófia stb.). Arany
László megtartotta a mesék eredeti szerkezetét és mondanivalóját, és
ízes stílusban, igazi mesemondóként "tolmácsolja" azokat.
Az Egri csillagok Gárdonyi Géza regénye (1899), az egyik legismertebb magyar történelmi regény. Az író maga e művét legjobb alkotásának tartotta. A mű alcíme Bornemissza Gergely élete. S a főhös régényes történésein keresztűl betekintést kapunk a török kor világába itt a hajdani Magyarországon.
Zrínyi Miklós (1620-1664) költő, hadvezér és politikus. A Szigeti veszedelem 1645-1646 telén született, melyben a szerző
dédapjának, a szigetvári hősnek 1566-os várvédelmét dolgozta fel
témaként. A nagyszabású hősköltemény azt szándékozta a nemesség számára
megmutatni, hogy az egész magyarságnak fel kell emelkednie a
szigetváriak magaslatára, s akkor a török hódítók sorsa is
megpecsételődik. A mű történelmi hátterében az állt, hogy az ország több részre szakadt,
s a magyar főurak egy rész nem foglalkozott a nemzet sorsával, ami által a török
veszély egyre komolyabb lett. Ha azonban a nemzeti összefogás megszületik, győzelem érhető el és az ország megszabadul az idegen elnyomatók alól. Ekép a mű a mának is szól történelmi üzenetként. "Kötelező olvasmány"!
"A történelmi magyar Alkotmány többévezredes fejlődés eredménye; gyökerei, alaptételei az őshazába nyúlnak vissza, addig a korig, amikor az emberiség első ismert törvénykönyve létrejött. Arra is választ
kapunk, hogy a Szent Koronát miért is nevezik Szent Istvánnak, noha ez az utolsó fejedelmünk látomása által lesz az, AMI."
"E
könyv betekintést nyújt Géza
fejedelem Esztergomába. S magyarázatot
találunk, hogy miért nem volt
ellentét az ősmagyar és a keresztényi
hit között Géza uralma alatt.
Ha megvan a Templom, megvan Szent István
király születési helye is,
mellette." - így szólt hajdanán e könyv ajánlója.
Hajdanán egy egészen más gondolatai rendszeren alapult világunk. Ebből egy faldarab tovább él Géza fejedelem korából Esztergomban. Üzen a mának, hordozza a múltat, jelzi a jövőt. A régiek tudásával az idők távlatából újjáteremti
a valóságot, s közelebb hozza azt a világot melyben élnünk kell. S választ kapunk arra is, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk és mi végre vagyunk e világon.
„A magyarság ott keletkezett ahol ma él, ahonnan őstörzse soha sehová el nem
távozott, de ahonnan hosszú tízezredévek alatt egyes részei ki is költöztek
lakatlan tájakra avagy olyanokra amelyeknek gyér és teljesen műveletlen
lakossága volt csak, amely tájakon megtelepedve új településeket alapítottak,
...”
A szerző szavaival élve:
"Az egészségünk érdekében
"Egyiptom a világ egyik legrégibb civilizációja. Az évezredek folyamán számos lenyűgöző és egyedülálló alkotás látta meg a napvilágot a „fáraók földjén”. Kétségkívül
a legmaradandóbb művek az építészetben születtek. Ki ne hallott volna a piramisokról, a templomokról és az obeliszkekről? Már az ókorban csodájára jártak ezeknek az építményeknek. Korukat tekintve akad köztük olyan, ami akkor több 1000 éves volt, amikor a görög városállamok megszülettek. Szinte minden országnak van egy jelképe, szimbóluma,
ami alapján
bárki megnevezi az adott államot. Ilyen például Magyarországnak a Parlament, Franciaországnak az Eiffel-torony, Nagy-Britanniának a Big Ben, Oroszországnak a Kreml, Olaszországnak a Kolusszeum, Egyiptomnak pedig a piramisok..." - így kezdődik a könyv, mely könnyed nyelvezetével, s színes képeivel remekül mutatja be a gízai nagy piramisra vonatkozó elméleteket és elgondolásokat.
Mindenképpen olvasásra ajánlott a téma szerelmeseinek ugyanúgy, mint azoknak is, akik először szeretnének eme ősi építészeti örökség felől többet tudni !
Anonymus Gesta Hungaroruma az első fennmaradt magyarországi latin történeti elbeszélés. Az előbeszédben szól a szerző önmagáról, de nevét nem árulja el, ezért Anonymusnak (Névtelennek) nevezzük. Talán nevének kezdőbetűjét rejti
a "P.
dictus magister" (P-nek nevezett mester) szövegkezdet. A szerző III. Béla [uralk. 1172-1196] jegyzője volt, aki regényes
történeti művében írta meg Magyarország
királyainak és nemeseinek származását, az Álmos-Árpád előtti kor Scytihia-ját illetve ebben az új hazában való
újboli megtelepedést. A jelenleg is létező földrajzi és településneveknek érdekes vonulatú történelmi eredetet tulajdonít. A pergamenre írt Geszta teljes terjedelmében még ma is létezik.
Kézai Simon Magyar krónikája
"Kézai Simon Magyar krónikája" latin nyelvű szövegrészletének digitális közlése, mely "A magyar honfoglalás kútfői" című 1900-ban megjelent gyűjteményes mű 476-486. oldaláról való. (Megj. itt csak a magyarok bejöveteléig
terjedő szövegközlés található, így a krónika későbbi szálait sajnos nem tudjuk közölni.)
Az 1358-as keltezésű Képes Krónika a magyar régmúlt egyik legbecsesebb történelmi, irodalmi és művészeti alkotása, a középkori miniatúrafestészet remeke. Ez a krónikakompozíció számos középkori
szerző munkájára támaszkodik;
végső formába öntése egyetlen író - minden valószínűség szerint -, Kálti Márk őrkanonok műve, aki az ősi királyok holttestének, dekrétumainak, okleveleinek és gestáinak hivatalos őre volt a székesfehérvári 'Szent István király' által építtetett bazilikában.
Az itáliai származású Antonio Bonfini (1434-1502?) 1476-ban találkozott először Aragóniai Beatrix-szal. Majd 1486-ban lett a magyarok királynéjának, Beatrixnak az udvari felolvasója. Több megbízott munka után Mátyás király megbízza Bonfinit,
hogy a Thuróczy-krónikáját dolgozza fel és egészítse ki az ő humanista ízlésének megfelelően. Livius nyomdokain dekászokba, azaz tizedekbe osztotta a leírt történelmet, ezért lett művének mai neve A magyar történelem tizedei. A megbízást tehát 1488-at követően kaphatta. Ekkor vetette papírra első fogalmazásban az I. tized 1. könyvét. Hogy
Mátyás halála napjáig (1490. április 6.) meddig jutott el, az pontosan nem állapítható meg. Annyi bizonyos, hogy az első 16 könyvvel már készen állt, de a III. decas 9. könyvéig, vagyis Mátyás trónra lépéséig még nem érkezett el. Kenyéradója halála nyilván megakasztotta munkáját, de az országot nem hagyta el, II.
Ulászló koronázásán is jelen volt, az új uralkodó pedig a megbízást azonnal megújította, így az írást nyomban folytathatta, és 1492-re eljutott Mátyás haláláig. A vállalkozás ezzel mintha nyugvópontra ért volna. A 38 könyv után megírta a mű előszavát, amelyben Ulászlónak megköszöni, hogy elődje halála
után ő finanszírozta a munkát. A király is kifejezte elégedettségét, és 1492. október 10-én magyar nemességgel adományozta meg.
A
napjainkig fennmaradt 216 hitelesnek tartott corvina-kódex közül itt összegyűjtve hasonmásban megtalálhat 19-et.
Nádasdy Ferenc gróf (1625-1671) Vas, majd Zala és Sopron vármegyék főispánja, 1664-től országbíró. Az ország egyik leggazdagabb főura, a tudomány és a művészet pártfogója. Nevéhez fűződik a magyar vezérek és királyok
egészalakos portrésorozata, a Mausoleum potentissimorum ac gloriosissimorum Regni Apostolici Regum et primorum militantis Ungariae Ducum [Magyarország hatalmas és dicső királyainak emlékeztető koporsóépülete] címmel 1664-ben Nürnbergben kiadott metszetsorozat megjelentetése. A magyar királyok ábrázolásait latin- és németnyelvű leírás egészíti ki.
"A
pár év előtti, esztergomi ásatások,
eddig alig figyelemre méltatott "felbecsülhetetlen"
értékű uj bizonyító
anyagot hoztak a magyar őstörténet
megállapítására,
mely anyag egy részének feldolgozása
itt olvasható először.
A Magyar Őstörténeti Könyvtár keretében itt e helyütt ma már ritkaságszámba menő remek szakirodalmat találhat, mely elősegítheti a valós alapokon nyugvó magyar őstörténeti kutatás fellendülését és gazdagodását. Mindamellett
az egyszerű olvasó hozzájuthat a mindig is ismert tényekhez, melyeket ma már elhallgatnak előle a 'hiavatalos' oldal művelői.
A Bolognai Rovásemlék, a székely rovásírás egyik legrégebbi emléke a bolognai
Egyetemi Könyvtár Marsigli hagyatékának egyik kötetében található. A
szerző minden részletre kiterjedően próbálja bemutatni és elemezni eme nyelvi- és kultúrális emléket.
Tormay Cécile (1876-1937)
Az 1891-ben kelt írás hűen mutatja be a magyar népszokásokat. Olyannyira olvasmányos, hogy szinte le sem tudjuk tenni a "kötetet" anélkül, hogy végig ne olvasnánk, s mindehhez azért van mert "de ja vu" érzésünk van: mindaz a hagyomány,
mely
akkor létezett nem is oly távol áll a mai ember gyermekkorának (és felnőttkorának) meghitt emlékeitől ! A képes leírásban sokminden érthetőbbé válik, miért is nevezünk ma egy szót úgy ahogy, s miért tesszük egyes alkalmakkor ezt vagy azt. A válasz is egyszerű: ez az örökségünk !
Szenczi Molnár Albert (1574–1639) a magyar protestáns írók egyik legnevezetesebbike. Inkább átdolgozó volt ugyan, mint eredeti író (legeredetibbek nyelvészeti munkái), de oly műveket fordított, melyek a magyar református vallási életben igazi szükséget
pótoltak és századokra szóltak. Kivált zsoltárai általános irodalmi szempontból is nagy jelentőségűek, költői technikánk fejlődésében kiváló hely illeti meg őket. 1606-ban fordította le, 1607-ben adta ki Szent Dávid királynak és prófétának százötven zsoltára címmel című munkáját, melyben nyelvileg is
oly szép részleteket olvashatunk:
Fazekas
Mihály "Matyija" egy klasszikussá
vált mű. A szerző már a alcímben
is jelzi, hogy ez egy "eredeti magyar rege"
saját versfeldolgozásban; s valóban
az alapgondolatot a moldvai magyarság
közt találja meg. A történet
regei kulturális eredete valóban
mély gyökerű. A történet
fő mozzanati szála megtalálható
az időszámításunk előtti
első évezredből a történelmi
Mezopotámia területén
feljegyzett "nippúri szegényember"
meséjében, aki szó szerint
ugyanazt mondja, mint a mi Matyink: "háromszor
veri ezt.. vissza". Más oldalról
az igazság istennője az ősi Egyiptomban
MAAT, aki az igazság jelképeként
a fejdíszén egy tollat hordoz,
s ugyancsak egy tollat tűz a kalapja mellé
az igazság kimondásaként
MATYI is.
Az Arany János költeményeből közismert Toldi Miklós nem kitalált személy volt, létezését, a versben szereplő tetteit források is igazolják. Bihar megyei nemesi család sarjaként látta meg a napvilágot, felnőve familiárisi szolgálatot
vállalt, így került a pozsonyi alispáni tisztségbe. Az 1350-es években az esztergomi érsek vitéze, az 1360-as években a királyi udvar lovagja volt. 1363-ban (Nagy) Lajos király az V. Orbán pápa megsegítésére Itáliába küldött hadsereg élére állította. Megbízása teljesítése után 1365-ben zsoldosként is harcolt
Itáliában, a híres "fehér sereg" alvezéreként. Élete végén itthon még viselte a gömöri, majd a szabolcsi ispáni tisztet, állt Zsigmond király szolgálatában is. 1390 körül halt meg. Az életéről szájhagyomány útján terjedő történeteket Ilosvai Selmyes Péter 1574-ben kelt historiás éneke őrizte meg. Ilosvai
alapján, de számos egykorú forrásra (főleg magyar és itálisai krónikások szövegeire) támaszkodva készült a XIX. században Arany János elbeszélő költeménye, a 'Toldi-trilógia', azaz:
A legtermékenyebb magyar költőnk. Idegenben halt meg, csontjai ma is várják a végső tiszteletet. Haza-várunk Petőfi !
"Az
ezerketőszázas esztendőben volt egy gyönyörű
városa Magyarországnak: Budánál
erősebb, Váradnál gazdagabb, Pozsonynál
előkelőbb - Esztergom a neve." S ebbe a
korabeli Esztergomba vezet minket Jókai
Mór elbeszélő
műve 1857-ből, melyet Rogerius mester Siralmas éneke
alapján alkotott meg. A közelgő
tatár veszedelem idején egy különleges
történet bontakozik ki, mivel Esztergom
vára egyedülálló módon
megmarad, bevehetetlen lesz Simon ispán
néhány íjászának
köszönhetően. S ennek az eseménynek
érdekes szereplői az esztergomi előkelő
hölgyek a "százszorszépek".
Károli Gáspár (1529 körül - 1591) gönci református prédikátor. Ő fordította le először magyar nyelvre a teljes Bibliát 1590-ben, s ezzel megvalósította a reformáció haladó követelését, a nemzeti nyelvű bibliafordítást.
Művét - megjelenése helyéről - "vizsolyi bibliaként" emlegetik. A Vizsolyi Bibliát eredetileg mintegy 800 példányban nyomtatták ki. Veretes nyelvezete alapvetően meghatározta a magyar irodalmi és köznyelvet, költőink, íróink szóhasználatát, stílusát. Eme bibliafordítás oly teljesértékű, hogy mai betűátiratban mindmáig közkézen
forog.
Szent Biblia, azaz istennek Ó és Új Testamentomában foglaltatott egész Szent írás. Magyar nyelvre fordíttatott Károli Gáspár által. 
"A Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) célja az, hogy mindenki számára
hozzáférhetõvé tegye a teljes magyarnyelvű katolikus egyházi, lelki irodalmat
elektronikus formában. A lelkipásztori munka támogatása mellett elõsegíti az
egyházi kutatómunkát, könyvnyomtatást és az írott, magyar keresztény értékek
bemutatását, megõrzését, terjesztését. A könyvállomány mindenki számára
ingyenesen rendelkezésre áll az Internet hálózaton keresztül. Egyházi
intézményeknek és személyeknek postán is elküldjük a kért anyagot..."
A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület 1985-ben azzal a céllal alakult, hogy elősegítse a magyar történelem, jelesül a magyar őstörténet kutatását. Az Egyesületet az öt világrészen élő, különböző nemzetiségű
és anyanyelvű tagjai szorgalmas munkával és önzetlen adományokkal tartják fenn, mint minden tekintetben független és semleges szervezetet. Az Egyesület évente magyar őstörténeti találkozót szervez szakemberek részvételével. Mind az egyes őstörténeti találkozók teljes anyaga, mind az Egyesület számos kiadványa letölthető ingyenesen is a nyomtatott változatok
megvásárolhatósága mellett. Munkájuk egyben "A tisztességes nemzeti történelemkutatás egyedülálló tárháza."
Anyahonlap: 
Az Érdi Környezetvédő Egyesület kiadványai, könyvei:
Száz kötetben száz kiválasztott magyar falu egyéni történetét tartalmazó monográfiák nyomtatásban 2000 és 2002 között jelentek meg. A monográfiák egységes
szerkezetben tárgyalják a feldolgozásra kijelölt száz falu, kistelepülés köztörténetét, társadalmát, az ott élő nemzedékek sorsának fordulóit, gazdag képanyaggal egészítve ki a leíró fejezeteket. A munkák függeléke számos névsort, dokumentumot, számszerűségében jellemző összefüggést mutat be.
Anyahonlap: 
Anyahonlap: 
Komárom-Esztergom megye:
A magyarországi műemlékek hivatalos jegyzéke utoljára 1990-ben jelent meg két
kötetben, 1988-ban lezárt kézirat alapján. A rendszerváltást követő tömeges
utcanév, helyrajzi szám, tulajdonos és funkció változás miatt kiadása hamarosan
újra aktuálissá vált. Megfogalmazódott az igény a bővebb tartalomra is, ne csak
adminisztratív, hanem művészettörténeti adatok is kerüljenek felülvizsgálatra.
Az új műemlékjegyzék csak a teljes állományrevízió nyomán jöhetett létre.
Valamennyi adatlap teljes tartalma a KÖH műemléki nyilvántartásának adatbázisába
kerül, és ott szabályozott feltételek mellett kutatható.
Budapest Főváros Levéltára gondozásában készülöben van a levéltárak közös honlapja, ahol kiadványaik, adatbázisaik, történelmi térképeik egységes felületen kereshetően lesznek elérhetők. Ennek egyik jelentős eleme a Magyar
Levéltári Kiadványok gyűjteménye, amelyben jelenleg 14 megyei levéltár(Békés, Budapest, Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Szolnok, Szabolcs-Szatmár, Tolna, Vas, Zala) kiadványai, plusz a Levéltári Szemle és a Magyar Levéltárosok Egyesületének kiadványai érhetőek el. Összesen 563 kötet mintegy
200.000 oldalnyi teljes anyagát tartalmazza kereshető hasonmás formájában. A kétrétegű PDF állományok kereshető adatbázisa a weben a következő címen érhető el: